9.1. A hóra vonatkozó alapvető ismeretek
A hó keletkezése
A hófajták és a hó állagában végbemenő változások ismerete feltétlen szükséges a síző számára.
A hó: 0°C alatt, a vízpára lehűléséből képződő jégkristályok összetapadásából, keletkező hókristályokból és levegőből áll. Szerkezetében folyamatosan változásokat idéz elő a föld hőmérséklete, a napsütés valamint a szél.
A jégkristályok alakja lehet:
0 – 8°C között tű alakú
5 – 10°C között oszlop alakú lapocskákból áll
10 – 20°C lapocskákból áll
13 – 17 °C hó csillagokból áll
18 – 25°C oszlopok valamint kombinált lapocskákból áll.
A hókristályok megközelítőleg hatszög alakot vesznek fel.
A hó típusai: A hókristályok alkotta hó sűrűsége, a levegőtartalomtól változik.
| A hó fajtája |
Sűrűség kg/m³ |
Levegőtartalom |
| szűz hó |
10-30 |
97-99 |
| Porhó |
30-60 |
94-97 |
| tapadó hó |
60-150 |
85-94 |
| finomszemcsés hó |
100-300 |
70-90 |
| préselt hó |
150-300 |
75-85 |
| régebben hullott hó |
200-600 |
50-80 |
| Csonthó |
600-800 |
20-40 |
| lebegő hó, zúzmara |
200-300 |
70-80 |
| Jég |
800-900 |
8-20 |
A hó fajtái
a. Frissen hullott hó vagy új hó. A hókristályok megtartják alakjukat. Állaga már a kialakulása pillanatában különböző lehet.
Keletkezését a következő tényezők befolyásolják:
felhők távolsága a talajtól
levegő és a talaj hőmérséklete
levegő és a hó nedvessége
meglévő hótakaró
levegő mozgása
Az új hó lehet:
Hideg porhó (szűz hó)/: - 4°C és - 20°C között, szélcsendben keletkezik, éles kristályok alkotják, igen könnyű és nem gyúrható össze (nem jól csúszik)
Vad hó: - 20°C alatt keletkezik, szerkezete, mint a homok, laza részecskéi egymáson elgurulnak.
Száraz porhó (pehely hó): Enyhe időben keletkezik, csillag alakú kristályokból áll, laza vattaszerű réteg (A sízők álma).
Nedves hó (tapadó hó): 0°C körüli hőmérsékleten keletkezik, ágas-bogas, csillag alakú kristály, végén apró vízcseppekkel. Nehéz fajsúlyú, könnyen összeáll, jól gyúrható (Állaga miatt nehezen sízhető). /
Szél fújta hó: a hókristályok a szél következtében a levegőben és a talajra érkezéskor megtörnek, és lisztszerűvé válnak (Nem jól csúszik).
Dara hó: Ritkán fordul elő, csak akkor, amikor a hókristály a nedves levegőrétegen keresztül érkezik, pl.: a köd, a pára rácsapódik a kristályra és ráfagy.
Jégeső: Amikor a hódara sok vizet vesz fel és jéggé fagy.
Zúzmara: Megfagyott köd vagy esőcseppekből keletkezik, bokrétaszerű pelyhes jéglerakódás (nem „valódi” friss hó). A hótakaró felszínén képződik nagy hidegben vagy a nagyon lehűlt tárgyakra (fű, fák) rakódik le.
b. Régebben hullott hó, vagy öreg hó.
A hőmérséklet, a szél, az ülepedés és egyéb körülmények hatására a hókristályok hószemcsékké alakulnak át. Minőségét, állagát elsősorban az időjárás változási tényezők befolyásolják.
Fajtái:
Kristályos porhó: -1 - 8°C fok közötti új hóból képződik.
Fagyott porhó: - 10 °C fok alatt képződik és tartós.
Nedves régi hó: Fagypont közelében keletkezik, felmelegedéskor (Bedolgozva ideális sízésre).
Szemcsés vagy tavaszi firnes hó: Fajsúlya igen nagy, a szemcsék tömörek, a hókristályokat már nem lehet felismerni.
Kásás hó: Felmelegedés hatására képződik. A részecskék könnyedén elmozdulnak egymáson (Jól csúszik, sízők által kedvelt).
Ázott szemcsés hó: Esőtől, olvadástól túlzottan nedves hó (Nehezen síelhető).
Csonthó: Régebbi hó többszöri felolvadása és újrafagyása folytán keletkezik. Napsütéskor puha, naplemente után jég kemény.
Kérges hó: A megolvadt, majd újrafagyott hó felületén, egyre vastagodó jégréteg alakul ki. A kérges havat szél vagy hőmérséklet-változás hozza létre, a hófelszín megkeményedik és elkérgesedik (Eleinte könnyen beszakad, veszélyes!)
9.2. Lavinaismeret
A lavina a hegyoldalról hirtelen leomló hótömeg. A lavinák jelentik a legnagyobb és legkevésbé kiszámítható veszélyt. A terep és a hó kellő ismeretével jelentősen csökkenthetjük kialakulását.
A lavina keletkezése
A lavinák 80%-a a hóviharok alatt vagy rögtön utána indul meg. A veszély folyamatosan nő, ha a hóesés meghaladja az óránkénti 2 cm-t. Kialakulásának egyre nő a lehetősége, ha a hóesés eléri, vagy meghaladja az óránkénti 30 cm-t.
A lavina típusai:
egy pontból induló, völgyesésű;
vonalból induló;
réteges;
komplett fal omlik le.
A lavinát kiváltó tényezők:
időjárás
hőingadozás
csapadék
napsütés
szél
akusztikus hatások
természeti katasztrófa
emberi tényezők: sí, snowboard, hegymászók
állatok
mesterséges robbantás
A lavina keletkezését fokozó tényezők:
meredekség (a legtöbb lavina 30-45 fokos lejtőn keletkezik);
sok hó;
északi széllel leszakadó párkányok;
nem stabil hó;
lavinaterep;
domborulat (feszültséget hoz létre a hóban). /
Lavinafajták:
Vizes hó lavina (tavaszi, vagy alaplavina): Olvadó hó, állaga nedves, nehéz. Tavasszal keletkezik, sebessége lassú, visz mindent.
Deszka lavina (réteg lavina): Egy többrétegű hómező felső része, vagy több egymás alatti réteg együttes elcsúszása. Mozgása energikus, mint egy tésztamassza csúszik le a völgy felé. Meredek lejtőre sütő déli nap válthatja ki.
Porhó lavina: Száraz gyors, elsősorban a frissen hullott nagy mennyiségű hótól keletkezik. A legkönnyebben elinduló hófajta. Ha mozgásba indul, apró szemcséivel kitölti a teret. Sebessége miatt az előtte haladó lökéshullámok még megérkezése előtt képesek fellökni az embert. Mögötte mind egy szívóhatás keletkezik mely a még ottmaradt, mozdítható tárgyakat magával rántja.
Lavinaveszélyes terepre térés szabályai:
Bejelentési kötelezettséggel jár.
Csak szakképzett helyi hegyi vezető kíséretével közelíthető meg.
Kötelező a következő tárgyakkal illetve készülékekkel rendelkezni: rádió adóvevő, vagy mobiltelefon; lavinadetektor, elektromos lavinamentő készülék ( Már ötven méteres távolságból észlelhető, adó és vevő állásba kapcsolható); szonda ( a lavinaterep állapotának vizsgálatához ); hólapát; egészségügyi csomag; lavinamentő ballon ( r.bag´); légzőkészülékes ballon; recco.
A lavinaveszély becslése és a lavinák kialakulásának esélyei.
A hó keménységét 1-5-ig számozzák.
1-es keménység: a kesztyűbe bújtatott öklöt bele tudjuk nyomni (porhó).
5-ös keménység: erős jégcsákány ütés szükséges a betöréséhez (megszilárdult firn).
Veszélyes, ha a szomszédos rétegek között 3, vagy annál nagyobb a különbség!
A hó nedvességtartalmát szintén 1-5-ig számozzák.
1.-es víztartalom: száraz hó (nem lehet hógolyót gyúrni).
5-ös víztartalom: nedves hó ( ki lehet belőle csavarni a vizet).
A nedves, nehéz, csúszós hó sokkal könnyebben megindul.
A “csapágygolyó”-szerű csészekristályok (kívülről rizshez hasonló, omlós hó) jelenléte a középső vagy alsóbb rétegekben növeli a lavinaveszélyt.
A lavinamentés szabályai.
Egy lavina szemtanúja jelentősen megnöveli az áldozat túlélési esélyeit!
Figyelmesen kövesd az áldozat útvonalát! Kösd össze egy vonallal a keresett személy csúszásának kezdetét és azt a pontot, ahol utoljára látszott és haladj e vonal mentén!
Azonnal kezd meg a keresést, használj szondát, csákányt, vagy síbotot!
Kiálts, és figyeld a választ!
Ha megtaláltad az áldozatot, aki eszméletlen, tedd szabaddá a száját, mielőtt teljesen kiásod, és kíséreld meg a mesterséges lélegeztetést!
Az első 15 perc a döntő, bár előfordult, hogy néhány óra elteltével is sikerült már életre kelteni lavinaáldozatokat. A lavinadetektor felbecsülhetetlen értékű lehet, ha van nálad, a leírásnak megfelelően használd!
